Osho - Háború és béke

Avagy benső világunk drámái
Örökérvényű konfliktuskezelési megoldások 
a Bhagavad-Gítá nyomán
( Arjuna - Krisna )

Magyar

" Az erőszakmentesség kizárólag olyan ember tudatában
születhet meg, aki már túllépet az "enyém" és a "tied" fogalmain. "


English
" The non-violence exclusively in the consciousness of a man like that
may come into existence, who already exceeds mine and yours his concepts.. "



Hindi
" इस तरह एक आदमी की चेतना में गैर विशेष रूप से हिंसा
अस्तित्व, जो पहले से ही मेरा और तुम्हारा उसके अवधारणाओं से अधिक है में आ सकता है. "

Español

" La no violencia exclusivamente en el conocimiento de un hombre así
puede nacer, quién ya excede mío y suyo sus conceptos. "

Deutsch

" Die Gewaltlosigkeit exklusiv im Bewusstsein eines Mannes wie das
kann entstehen, wer bereits meinigen und Ihrigen seine Konzepte überschreitet. "

Português
" A não-violência exclusivamente na consciência de um homem assim
pode nascer, quem já excede meu e seu os seus conceitos. "

Ελληνικά
" Η μη βία αποκλειστικά στη συνείδηση ενός ανθρώπου, όπως η
μπορεί να έρθει σε ύπαρξη, που υπερβαίνει ήδη τις νάρκες και δικά σας ιδέες του. "

Русский язык
  " Отказ от насилия исключительно в сознании человека как этот
может появиться, кто уже превышает мой и Ваш его понятия. "


Ajánló

____________________________________________________________________
A háború pszichológiája

  A különleges képességek 

könnyedén tévútra viszik az embert.

Ezért hangsúlyozza a jóga tudománya mindig, 

hogy legyen szó akár fizikai, pszichikai képességről, 

ha az ember túlságosan nagy hangsúlyt fektet ezekre

az életében, akkor soha nem ismerheti meg az igazságot.

  Akinek van önbizalma, 

aki bízik saját képességeiben,

annak nem esik nehezére másokat is elismerni.

  Ne feledjétek, ha valaki nem biztos magában,

akkor a jósága sem tarthat sokáig.

____________________________________________________________________
Az erőszak gyökerei

[ Érdemes megfigyelni! ]

  Ha elolvassuk a világnak nagy tudósainak történeteit, 

olyanokét, mint, Einstein,  Max Planck,  

Eddington vagy Edison, azt látjuk, 

hogy egy dolog közös ezekben a tapasztalatokban: 

bármit is fedeztek fel, soha nem az  
"én" 
jött rá a megoldásra.

A felfedezés éppen akkor született meg, mikor az  
"én"

nem is volt jelen - a felismerés egyszerűen megtörtént.

  Amikor azt mondjuk, hogy a Védákat nem emberek írták,

az nem azt jelenti, hogy isten egyszer csak fogta magát,

és leült megírni a szentiratokat. Ez nyilván nevetséges volna.

Ezekben a pillanatokban az  "én"  nem volt ott.

Amikor valami ilyesmi történik, 
amikor  az Upanisadok mondatai leszállnak valakire, 

mikor a Korán mondatai leszállnak Mohamedre,

amikor a Biblia mondatai leszállnak Jézusra, 
akkor ott azonban a pillanatokban ezek a személyek nem voltak jelen.

  A vallásos és tudományos tapasztalatok ilyen értelemben

nem különböznek egymástól. 
Nem is különbözhetnek, 
hiszen ha valaki rádöbben egy tudományos igazságra, 

a felismerés ugyanúgy zajlik,

mint egy vallásos igazság felismerése.

Az igazságot pedig csak egyféleképpen lehet felismerni:

úgy, hogy az "én"  nincs jelen. 

Az igazság csak ekkor tud alászállni a világmindenségből. 

Ilyenkor az emberben űr keletkezik, az igazság pedig

alászáll és betölti ezt az űrt.

  Bárki,

aki az igazságot csak egy szikráját is megpillantotta már a világban,

bárhogyan is próbálkozott 

- lett légyen az zenész, költő, festő, tudós vagy misztikus - , 

csak akkor ismerheti meg az igazságot, 

mikor ő maga, mint személy nem volt jelen. 

A vallás ezt már nagyon régen felismerte.

Nem is kell sokáig várni, elég száz év, 
és a tudósok pontosan azt a nyelvet beszélik majd, 

mint amit az Upanisadokban találunk. 
Szükségszerűen úgy fogalmaznak majd, 

ahogy Buddha fogalmazott, 
ahogyan Szent Ágoston és

Szent Ferenc beszéltek. 

Ez azért fog
minden bizonnyal bekövetkezni, 
mert ahogyan a tudósok egyre mélyebbre jutnak az igazság feltárásában, 
úgy csökken majd az egyénben, mint személyiségbe vetett hitük. 

Minél többet mutat meg magából az igazság, annál inkább eltűnik az ego 

- egy szép napon pedig az egyén rádöbben, hogy bármit is fedez fel, 

bármit is értett meg, az mind csak az Egész kegyelméből történhetett.

____________________________________________________________________

Az igazság az üres elmébe száll alá;

az egóra akkor van szükség, ha  

hazugságokat akarunk feltárni.

A meggondolatlan ember mást sem tesz egész élete során,

mint háborúzik. Az ilyen embernek még a szeretetéről is

előbb-utóbb kiderül, hogy nem más mint háború.

A meggondolatlan embernek a szeretete sem más,

mint gyűlölet.

____________________________________________________________________  

Az erőszak és a ragaszkodás kéz a kézben járnak.

Az erőszak nélküli elme túllép a ragaszkodáson,
és ha valaki el akar jutni az erőszakmentesség szintjére,
a ragaszkodás gondolatától is végleg meg kell szabadulnia.

Az "enyém" szó mélyén ott rejtőzik az erőszak.


A ragaszkodás nem más, mint puszta erőszak.
Ez a legbelsőbb , legmélyebben rejlő erőszak - nem is látható.

A birtoklás mindent tévútra visz, és az egész élet
erőszakossá válik tőle, hiszen amint megjelenik
a birtoklás gondolata, azonnal megjelenik
a gyűlölet is, ahol pedig gyűlölet van,
ott előbb-utóbb szükségszerűen
utat tör magának az erőszak.


Az erőszakmentes élet soha nem épülhet 
a birtoklás alapjára.



Azért vedeljük az alkoholt is,
hogy segítsen állattá változnunk.
Ilyenkor kicsit megkönnyebbülünk,
nem gondolkodunk és ez örömmel tölt el.
A szex is hasonló örömmel tölti el az embert.
Visszalépünk hát az állati szintre,
mert abban mindig örömünket leljük.

Ha a gondolkodás szintje alá süllyedünk, egyszerre megkönnyebbülünk.

Az állatok nem szoktak megőrülni, 
- persze kivéve a cirkuszi állatokat, 
mivel ott az állatok idegállapota a bezártság és a
folyamatos molesztálás miatt hasonlóvá válik
az emberekéhez.
Az ember pedig nagyjából a cirkuszi állatok
szintjén éli az életét.
Szóval természetes környezetében egyetlen állat sem őrül meg.

Az emberek között is megfigyelhető,
hogy minél többet gondolkozik valaki,
annál jobban unja az életét.

Akik sokat gondolkodnak,
könnyebben őrülnek meg.
Aki képes túllépni a szorongás,
a folyamatos aggódás fázisán, 
az eléri a tudatos, boldog állapotot,
ahol nincsenek többé gondok.


Amikor forr bennünk a düh és a harag,
akkor az állat szintjét érhetjük el,
a békesség pillanatában ugyan az az ember
az istenséget tapasztalhatja meg.


És honnan tudhatjuk hogy bajban vagyunk-e?
Például abból, hogyha valakiben belső konfliktusok
dúlnak, az képtelen határozott döntést hozni.
De az ilyen embernek nem is szabad
határozott döntést hozni.

____________________________________________________________________

A Nyugat egzisztenciális válságban van.

Az emberi szorongás mint egyetlen valóság 

lengi be az egész nyugati világot.

Mit tegyünk, mit ne tegyünk - ezt vagy azt?

Mit válasszunk, mit ne válasszunk?

Melyik érték érdemes arra, 

hogy kiálljunk mellette,

s melyik nem?

Minden bizonytalanná vált.

Ne feledjük, 

hogy az egzisztencializmus 

a két világháború között született meg...

 ___________________________________________________________________