Osho: A tanár

[ Meditáció 184 oldal. ] 

A tanár
The teacher

A hallás művészetét senki nem tanította meg neked.
The art of hearing it Nobody taught you.

Senki nem mondta el neked, hogyan hallgass.
Nobody told me how to listen. 

[ UK]


► Play  ▌▌ Pause ■ Stop

Miután filozófiai tanár lettem az egyetemen,

minden évben ez volt az első dolgom:

a legelső hónapban nem tanítottam semmit.

Annak aki részt akart venni az óráimon, 

először meg kellet tanulnia,

hogyan hallgasson.

Néhányan fel voltak háborodva,

hogy ez nem része a tantervnek,

meg hogy senki nem mondta nekik,

hogy egy hónapon keresztül csak

azt fogják tanulni,

hogyan hallgassanak.

A dékán magához rendelt, és megkérdezte:

-Hogy képzeli, 

hogy egy teljes hónapon keresztül azt kéri a diákoktól, 

hogy üljenek és hallgassanak?!

-Mit tehetnék? Valahogy keresztül kell jutnom 

a társadalom által köréjük épített falakon.

Ezt már jóval korábban meg kellet volna nekik tanítani: 

akkor könnyeben és gyorsabban is ment volna.

-De hát mindegyiknek kitűnő a hallása! 

Semmi baj a fülükkel!

-A hallás képességének semmi köze az ember füléhez.

Van hogy úgy hallasz valamit, 

hogy közben magadban gondolkodsz.

Ilyenkor a gondolataid összekeverednek azzal, 

amit kívülről hallottál, 

ezzel pedig máris beszennyezted, 

megfertőzted azt.

Elhangzik valami, 

te összekeverted a saját elképzeléseiddel,

és amit továbbviszel, 

az nem csak különbözik, 

de lehet, 

hogy pontosan az ellentéte lesz annak,

amit valójában hallottál.

Tele vagy előítéletekkel, 

és ezeket az előítéletek mindent, 

de mindent megszűrnek, 

ami keresztülhatol a füleiden.

Minden olyat megakadályoznak az átjutásban,

ami az előítéleteiddel nem egyeztethető össze,

és csak azt engedik át,

ami támogatja és tovább élteti őket.

Ezért azt válaszoltam a dékánnak.

- Így filozófiát nem lehet megérteni. Engem nem érdekel, hogy a többi tantárgyat hogyan tanítják, de ezt a tantárgyat lehetetlen ezzel a hozzáállással megközelíteni. A filozófia azt jelenti, hogy egy adott kérdést a létező összes aspektusból képes felismerni és megérteni valakit: azonban az emberek eleve kialakult elképzelései vannak valamiről...

Száz meg száz egyéb következtetés lehetséges még,

de ezeket csak akkor lehet valóban átadni,

ha az ember nincsen tele előítéletekkel,

 és előre meghatározott elképzelésekkel.

Az igazság akkor hangzik el, 
amikor képes vagy meghallani azt.

Az igazságnak semmi köze nincs ahhoz, 
ami elhangzik.

Ahhoz van köze, 
hogy hogyan hallgatod  azt, 
ami elhangzik.

De te elfelejtetted, 
hogyan kell hallgatni.

Ahhoz, 
hogy valóban hallgass, 

hogyan valóban figyelj, 

abba kell hagynod a gondolkozást.

Gondolatokkal teletömve nem fogsz tudni hallgatni.

Ha te folyamatosan karattyolsz belül, 
miközben én 

beszélek hozzád, hogyan tudnál rám figyelni?

Te sokkal közelebb vagy  magadhoz, mint én vagyok hozzád,

így aztán a gondolataid egyfajta burkot alkotnak körülötted, 

ami az én szavaim már nem tudnak keresztül jutni.

A megfelelő figyelem azt jelenti, 

hogy tökéletesen nyitott csendes és befogadó vagy.

Osho - There is Today Always

[ UK ]

There is Today Always

Note

[ HU ]

Mindig Ma Van

Jegyzet

 

A tanítás információ közlést jelent.
A tanítás alapvetően sulykolást jelent.





Ha van igazi virágod,
akkor miért választanád a mű virágot.
Ha valódi rózsák nőhetnek a kertedben,
akkor miért ragaszkodnál a mesterségeshez, 

a műanyaghoz.

Minden hit mesterséges.

Én azt szeretném hogy tudnátok,
nem pedig hinnétek.

Azt szeretném hogy látók lennétek,
nem pedig hiduk, keresztények, buddhisták.

Igen,
én azt szeretném hogy egy Buddha légy,
egy felébredett lény.

Azt szeretném,
hogy Krisztus legyél. és ne keresztény!

És a különbség óriási.

Én nem tanítok fogalmakat istenről,
mert minden tanítás valamiről szól.

Valamiről meg azt jelenti: valami körül.

Az összes tanítás erről, arról, valami körül jár, körbe-körbe,
ezekből tudóssá válhatsz, de tudóvá nem!

Nekem nincs semmiféle tanításom amit taníthatnék.

Én csak az igazságot ismerem, de azt nem lehet tanítani.
Az igazságot csak felfogni lehet, de soha nem megtanulni.

Ez az értelme egy mesterrel való közösségnek.
Az igazságot nem lehet szavakkal átadni.

A szavak csak az elmének szólnak, az egyik elmétől a másikig.
Amit neked mondok, az az egyik elmétől a másik elméhez szól.

De sokkal fontosabb az, amit nem mondok.
Figyelj oda a hallgatásomra, a szünetekre a szavak között.

Figyeld a szüneteket!

Amikor összhangba vagy velem,
mély harmóniában,

amikor felhagysz az állandó harccal,
nincs ellenállás,
nincs konfliktus,
nincs vita,
hiszen nincs szükség semmiféle vitára,
mert nem próbállak meg győzni semmiről,
nem próbállak rábeszélni arra,
hogy a követőm légy,
hogy utánozz.

Az én erőfeszítésem teljesen másra rányúl.

Egy belsőséges kapcsolatra, nem pedig kommunikáciora.

Amikor két szív együtt dobog, egyfajta szinkronicitásban,
amikor kéz a kézben együtt táncolnak,
mély szerelmetes ölelésben,
akkor valami átsugárzik.
Valami átszökken egyik szívből a másikba.
Ez olyan, mint egy égő gyertyát a másik mellé teszel.
Amelyik ég,

Amikor az égő gyertyát nagyon közel teszed a másikhoz,
akkor a láng hirtelen átugrik.
Az égő gyertya ezzel nem veszít semmit.
de a másik végtelenül sokat nyer.

Nekem nincs tanításom.
Én nem adok semmilyen tanítást a szannyászoknak.
Azt akarom hogy egyéniségek legyenek.
Nem akarom hogy fénymásolatok legyenek!
Szeretném hogy önmaguk legyenek!
A valódi hiteles önmaguk.

Minden vágyam az,
hogy az egyedit hozzam létre benned!
Nem pedig a kollektív értelmet!

A keresztények a kollektív értelemre törekszenek!
A mohamedánok egy másik közösséget,
a hinduk egy harmadik,
és így tovább.

Én nem bízok a kollektív értelemben!

Én az egyéniségben bízok!

Én individualista vagyok!

Az egyéniséget tartom a legnagyobb értéknek!
Az egyéniségnél nincs becsesebb!

A baulmisztikusnak Chandi Chawk -nak van egy gyönyörű mondása:
 A legmagasabb igazság az az egyéniség,
az egyedi ember,
ennél nincs magasabb.

Enné semmi nincs ami értékesebb lenne!

Az egyén soha nem lehet eszköze sem
kommunizmusnak,
szocializmusnak,
buddhizmusnak,
fasizmusnak.

Mind ezidáig több ezer éven keresztül úgy kezelték ez emberetek,
mint eszközöket,
valamilyen cél elérésére.

Bár milyen hülye cél,
elég ürügy volt arra,

hogy egyének millióit feláldozzák.

Én nem akarok feláldozni egy egyént sem,
mert az egyénnél nincs magasabb rendű.

Az én nagyra becsülésem az egyén fölé, abszolút, feltétel nélküli.
Az egyén csak önmagának lehet eszköze!

Én abban akarok segíteni neked,
abban támogatlak, hogy önmagad lehess.

Osho - Háború és béke

Avagy benső világunk drámái
Örökérvényű konfliktuskezelési megoldások 
a Bhagavad-Gítá nyomán
( Arjuna - Krisna )

Magyar

" Az erőszakmentesség kizárólag olyan ember tudatában
születhet meg, aki már túllépet az "enyém" és a "tied" fogalmain. "


English
" The non-violence exclusively in the consciousness of a man like that
may come into existence, who already exceeds mine and yours his concepts.. "



Hindi
" इस तरह एक आदमी की चेतना में गैर विशेष रूप से हिंसा
अस्तित्व, जो पहले से ही मेरा और तुम्हारा उसके अवधारणाओं से अधिक है में आ सकता है. "

Español

" La no violencia exclusivamente en el conocimiento de un hombre así
puede nacer, quién ya excede mío y suyo sus conceptos. "

Deutsch

" Die Gewaltlosigkeit exklusiv im Bewusstsein eines Mannes wie das
kann entstehen, wer bereits meinigen und Ihrigen seine Konzepte überschreitet. "

Português
" A não-violência exclusivamente na consciência de um homem assim
pode nascer, quem já excede meu e seu os seus conceitos. "

Ελληνικά
" Η μη βία αποκλειστικά στη συνείδηση ενός ανθρώπου, όπως η
μπορεί να έρθει σε ύπαρξη, που υπερβαίνει ήδη τις νάρκες και δικά σας ιδέες του. "

Русский язык
  " Отказ от насилия исключительно в сознании человека как этот
может появиться, кто уже превышает мой и Ваш его понятия. "


Ajánló

____________________________________________________________________
A háború pszichológiája

  A különleges képességek 

könnyedén tévútra viszik az embert.

Ezért hangsúlyozza a jóga tudománya mindig, 

hogy legyen szó akár fizikai, pszichikai képességről, 

ha az ember túlságosan nagy hangsúlyt fektet ezekre

az életében, akkor soha nem ismerheti meg az igazságot.

  Akinek van önbizalma, 

aki bízik saját képességeiben,

annak nem esik nehezére másokat is elismerni.

  Ne feledjétek, ha valaki nem biztos magában,

akkor a jósága sem tarthat sokáig.

____________________________________________________________________
Az erőszak gyökerei

[ Érdemes megfigyelni! ]

  Ha elolvassuk a világnak nagy tudósainak történeteit, 

olyanokét, mint, Einstein,  Max Planck,  

Eddington vagy Edison, azt látjuk, 

hogy egy dolog közös ezekben a tapasztalatokban: 

bármit is fedeztek fel, soha nem az  
"én" 
jött rá a megoldásra.

A felfedezés éppen akkor született meg, mikor az  
"én"

nem is volt jelen - a felismerés egyszerűen megtörtént.

  Amikor azt mondjuk, hogy a Védákat nem emberek írták,

az nem azt jelenti, hogy isten egyszer csak fogta magát,

és leült megírni a szentiratokat. Ez nyilván nevetséges volna.

Ezekben a pillanatokban az  "én"  nem volt ott.

Amikor valami ilyesmi történik, 
amikor  az Upanisadok mondatai leszállnak valakire, 

mikor a Korán mondatai leszállnak Mohamedre,

amikor a Biblia mondatai leszállnak Jézusra, 
akkor ott azonban a pillanatokban ezek a személyek nem voltak jelen.

  A vallásos és tudományos tapasztalatok ilyen értelemben

nem különböznek egymástól. 
Nem is különbözhetnek, 
hiszen ha valaki rádöbben egy tudományos igazságra, 

a felismerés ugyanúgy zajlik,

mint egy vallásos igazság felismerése.

Az igazságot pedig csak egyféleképpen lehet felismerni:

úgy, hogy az "én"  nincs jelen. 

Az igazság csak ekkor tud alászállni a világmindenségből. 

Ilyenkor az emberben űr keletkezik, az igazság pedig

alászáll és betölti ezt az űrt.

  Bárki,

aki az igazságot csak egy szikráját is megpillantotta már a világban,

bárhogyan is próbálkozott 

- lett légyen az zenész, költő, festő, tudós vagy misztikus - , 

csak akkor ismerheti meg az igazságot, 

mikor ő maga, mint személy nem volt jelen. 

A vallás ezt már nagyon régen felismerte.

Nem is kell sokáig várni, elég száz év, 
és a tudósok pontosan azt a nyelvet beszélik majd, 

mint amit az Upanisadokban találunk. 
Szükségszerűen úgy fogalmaznak majd, 

ahogy Buddha fogalmazott, 
ahogyan Szent Ágoston és

Szent Ferenc beszéltek. 

Ez azért fog
minden bizonnyal bekövetkezni, 
mert ahogyan a tudósok egyre mélyebbre jutnak az igazság feltárásában, 
úgy csökken majd az egyénben, mint személyiségbe vetett hitük. 

Minél többet mutat meg magából az igazság, annál inkább eltűnik az ego 

- egy szép napon pedig az egyén rádöbben, hogy bármit is fedez fel, 

bármit is értett meg, az mind csak az Egész kegyelméből történhetett.

____________________________________________________________________

Az igazság az üres elmébe száll alá;

az egóra akkor van szükség, ha  

hazugságokat akarunk feltárni.

A meggondolatlan ember mást sem tesz egész élete során,

mint háborúzik. Az ilyen embernek még a szeretetéről is

előbb-utóbb kiderül, hogy nem más mint háború.

A meggondolatlan embernek a szeretete sem más,

mint gyűlölet.

____________________________________________________________________  

Az erőszak és a ragaszkodás kéz a kézben járnak.

Az erőszak nélküli elme túllép a ragaszkodáson,
és ha valaki el akar jutni az erőszakmentesség szintjére,
a ragaszkodás gondolatától is végleg meg kell szabadulnia.

Az "enyém" szó mélyén ott rejtőzik az erőszak.


A ragaszkodás nem más, mint puszta erőszak.
Ez a legbelsőbb , legmélyebben rejlő erőszak - nem is látható.

A birtoklás mindent tévútra visz, és az egész élet
erőszakossá válik tőle, hiszen amint megjelenik
a birtoklás gondolata, azonnal megjelenik
a gyűlölet is, ahol pedig gyűlölet van,
ott előbb-utóbb szükségszerűen
utat tör magának az erőszak.


Az erőszakmentes élet soha nem épülhet 
a birtoklás alapjára.



Azért vedeljük az alkoholt is,
hogy segítsen állattá változnunk.
Ilyenkor kicsit megkönnyebbülünk,
nem gondolkodunk és ez örömmel tölt el.
A szex is hasonló örömmel tölti el az embert.
Visszalépünk hát az állati szintre,
mert abban mindig örömünket leljük.

Ha a gondolkodás szintje alá süllyedünk, egyszerre megkönnyebbülünk.

Az állatok nem szoktak megőrülni, 
- persze kivéve a cirkuszi állatokat, 
mivel ott az állatok idegállapota a bezártság és a
folyamatos molesztálás miatt hasonlóvá válik
az emberekéhez.
Az ember pedig nagyjából a cirkuszi állatok
szintjén éli az életét.
Szóval természetes környezetében egyetlen állat sem őrül meg.

Az emberek között is megfigyelhető,
hogy minél többet gondolkozik valaki,
annál jobban unja az életét.

Akik sokat gondolkodnak,
könnyebben őrülnek meg.
Aki képes túllépni a szorongás,
a folyamatos aggódás fázisán, 
az eléri a tudatos, boldog állapotot,
ahol nincsenek többé gondok.


Amikor forr bennünk a düh és a harag,
akkor az állat szintjét érhetjük el,
a békesség pillanatában ugyan az az ember
az istenséget tapasztalhatja meg.


És honnan tudhatjuk hogy bajban vagyunk-e?
Például abból, hogyha valakiben belső konfliktusok
dúlnak, az képtelen határozott döntést hozni.
De az ilyen embernek nem is szabad
határozott döntést hozni.

____________________________________________________________________

A Nyugat egzisztenciális válságban van.

Az emberi szorongás mint egyetlen valóság 

lengi be az egész nyugati világot.

Mit tegyünk, mit ne tegyünk - ezt vagy azt?

Mit válasszunk, mit ne válasszunk?

Melyik érték érdemes arra, 

hogy kiálljunk mellette,

s melyik nem?

Minden bizonytalanná vált.

Ne feledjük, 

hogy az egzisztencializmus 

a két világháború között született meg...

 ___________________________________________________________________